Generáció-fókuszú szolgálat az egyházban

Szűcs Sándor előadásai lebilincselőek, egyszerűen a székbe préselődik a sok paradigmaváltó gondolattól, meglátástól a hallgató. Akár generációs sajátosságokról vagy gyülekezeti gyakorlati dolgokról tart előadást fiatalokkal kapcsolatban, a résztvevők gazdagabban jönnek ki. Egyszerre tud újat mondani a kezdőknek és a legtapasztaltabbaknak is. Teszi mindezt alázattal, nyitottsággal mások meglátásaira és az egyház iránti szeretettel. Olyan mértékű odaadás, tudás és átgondolás van benne a téma kapcsán, hogy az minden tiszteletet és figyelmet kiérdemel.

Ablonczy Áron
református lelkész
Ifjúságépítők vezetője

EGY KIS KEDVCSINÁLÓ…

Ez egy rövid, húszperces részlet abból a témából, ami a képzésen el fog hangozni – egy tavalyi (a koronavírus-járvány miatt csak online megrendezett) ifjúsági vezetőképző konferenciáról (köszönöm IVK).

Vajon miért nem tudjuk hatékonyan megszólítani, elérni, szolgálni a különböző generációkba tartozó embereket? Talán mert annyira különfélék vagyunk, hogy egyszerre nem is lehet. A fiatal lelkész nem érti az idős presbiterek gondolkodását, ők pedig hiába is szeretnék, nem tudják rávenni az unokáikat, hogy eljöjjenek istentiszteletre. A középkorúak hiányoznak az egyházból, mert vagy fiatalabbak, vagy idősebbek szolgálnának feléjük, de valami miatt nem tudják felkelteni a figyelmüket. A gyülekezet tipikusan többgenerációs közösség, és sokszor csak azért vagyunk tele konfliktusokkal és kudarcélményekkel, azért nem hatékony a kommunikációnk vagy a szolgálatunk, mert bár mindannyian ugyanazt szeretnénk, nem ismerjük és nem értjük egymást. De ez valahol magától értetődő, hiszen különböző generációkhoz, különböző világokhoz tartozunk.

Régen nem voltak akkora különbségek, sok területen szakadékok a generációk között, mint manapság. De régen nem is változott a világ egyetlen generáció alatt akkorát, mint ma. Azok az okostelefonok, amelyek nélkül ma egy tinédzser már nem is érzi embernek magát, magasabb technológiai szinten van, mint az a NASA űrszonda, amit a szülei gyerekkorában fellőttek. A mai idősek még kézzel írták a leveleiket egymásnak, a középkorúak már látták életre kelni az internetet, a harmincasok emaileznek, a húszasok már szinte csak a facebookon posztolnak, a tiniknek pedig ott a viber a telefonjukon. Bár ez látszólag csak egy “apró” technológiai változás, két dolgot érdemes észrevenni ebből az egyetlen példából. A különböző generációk eltérő időt töltenek azzal, hogy a mondanivalójukat megfogalmazzák, átgondolják és átadják. Egy levél megírása közben az üzenetünk átgondolására órák, néha napok is a rendelkezésünkre állnak, az emailek esetében ez a folyamat lerövidül 15-30 percre, míg a facebookon már csak másodpercekről beszélhetünk. A kommunikáció egyre felszínesebbé, meggondolatlanabbá és felelőtlenebbé vált, ami azután tovább gyűrűzik a kapcsolatainkba is. Másrészről az időseket ugyanúgy nem tudjuk megszólítani a facebookon keresztül, mint a fiatalokat hosszú emaileken vagy apró betűkkel teleírt plakátok által.

A ma élő emberek hat különböző generációba tartoznak: a legidősebbek a tradícionalisták, míg a 2010 után születetteket alfáknak hívják. Minden generáció másképpen gondolkodik, másképp dolgozza fel az információkat, másképp tanul, dolgozik és szórakozik, másképp viszonyul a saját kortársaihoz és a többi generáció tagjaihoz. Mások az elvárásai, másfajta vezetőket keres, másképpen lehet őket motiválni, mások az erősségeik és a hiányosságaik. Ha megismerjük és megértjük, “hogyan működnek” az egyes generációk, akkor sokkal nagyobb eséllyel tudunk hatni is rájuk, és hatékonyabban tudjuk megszólítani, inspirálni, mobilizálni őket. Ha ezt az ismeretanyagot és szemléletet alkalmazzuk a gyülekezeti szolgálatainkra és missziós munkánkra is, bár nem fogja pótolni sem az imádságot, sem a Szentlélek munkáját, de legalábbis a saját munkánkban sokat fog segíteni.

A KÉPZÉS TEMATIKÁJA

A generációk önismeretén és együttműködésén alapuló közösségek

A képzés első, alapozó moduljában megismerkedünk azzal a generációs modellel, amelyet a szociológia és szociálpszichológia használ. Egymással összehasonlítva, több mint húsz területen kielemezzük korunk generációs sajátosságait, és megismerkedünk a tradicionalistákkal, boomerekkel, az X, Y, Z és Alfa generáció tagjaival, rengeteg kutatási adat, felmérés és a hétköznapi tapasztalatok számbavételével. Az egyes generációk jellemzésénél megismerjük,

  • milyen hatások formálták a világukat, és ezáltal a gondolkodásukat és értékrendjüket,
  • hogyan nőttek fel, mi jellemző a családjukra, a tanulási- és munkastílusukra, a kommunikációjukra, a technológiához, a pénzhez, a tekintélyhez vagy a párkapcsolatokhoz való hozzáállásukra,
  • és kiemelten foglalkozunk azzal, hogy milyen a hozzáállásuk az egyházhoz és a misszióhoz, a generációs sajátosságaik hogyan nyilvánulnak meg a kereszténységük megélésében.
  • Látni fogjuk, mi és miért fontos számukra, mik az erősségeik és a gyengeségeik, milyen problémákkal küzdenek és milyen megküzdési stratégiákkal próbálnak úrrá lenni rajtuk, milyen célok és tevékenységek lelkesítik őket,
  • hogyan motiválhatók, hogyan tudnak hatékonyan tanulni és teljesíteni a különféle feladataikban.

A célunk, hogy a különböző generációhoz tartozó emberek tudatosítsák a saját generációs kereteiket, megértsék a tőlük eltérő generációk tagjait, és önmaguk illetve egymás megismerése által jobban boldoguljanak a saját egyéni és családi életükben, a gyereknevelésben és szociális kapcsolataikban, és hatékonyabban tudjanak tanulni és fejlődni, együtt dolgozni a munkahelyükön és szolgálni a gyülekezetben. Ezek az információk alapot és segítséget adhatnak ahhoz, a gyülekezeti szolgálatokban és a missziómunkában figyelembe vegyük a generációs sajátosságokat és az azokban lévő lehetőségeket.

01. Bevezetés – kik tartoznak egy generációba? (7:06)
02. A generációkat meghatározó életélmények: veteránok és boomerek (23:29)
03. A generációkat meghatározó életélmények: az X és Y generáció (19:47)
04. A generációkat meghatározó életélmények:a Z és az alfa generáció (28:46)
05. Generációk összehasonlítása: információfeldolgozás (15:45)
06. Generációk összehasonlítása: az internethez való viszonyuk (17:38)
07. Generációk összehasonlítása: hogyan kommunikálnak? (12:31)
08. Generációk összehasonlítása: kapcsolatok, barátságok (16:12)
09. Generációk összehasonlítása: kapcsolati attitűdök é s mozgatórugók (12:22)
10. Generációk összehasonlítása: kik azok, akik inspirálják őket? (16:33)
11. Generációk összehasonlítása: a munkához és az anyagiakhoz való hozzáállásuk (22:13)
12. Generációk összehasonlítása: hogyan tanulnak hatékonyan? (18:05)
13. A krízisgeneráció – a Strauss-Howe generációs modell (30:24)
14. Gyülekezeti tanulságok és összefoglalás (21:02)

A mai fiatal generációk megértése és elérése az evangéliummal

Az Alfa- és Z-generációról szóló tematikus modulban ráfókuszálunk a mai fiatalok életét meghatározó digitális/virtuális hatásokra, azoknak a fejlődésükre, gondolkodásukra, önértékelésükre, kapcsolataikra gyakorolt hatásaira. Ebben a blokkban is rengeteg megdöbbentő és szemléletformáló kutatásról lesz szó, amelyek következményeire muszáj lesz egyéni, családi, gyülekezeti és társadalmi válaszokat találnunk.

  • Szó lesz a kisgyermekkori képernyőfüggőség elterjedéséről, kialakulásáról és súlyos következményeiről, valamint a megelőzésének és ellensúlyozásának módszereiről,
  • a közösségi média nyomán kialakult külső és belső létbizonytalanságról, a nárcizmus-járványról és az érzelmi intelligenciára gyakorolt hatásáról, vagy a társkapcsolatok újragondolásáról,
  • ehhez kapcsolódva a megváltozott párkapcsolati normákról és különösen a pornó hatásáról (részben más szempontrendszer alapján, mint ahogy erről a keresztény körökben általában beszélnek),
  • az online számítógépes és videójátékok egész generációt átformáló következményeiről, amelyek hatással vannak az oktatástól kezdve a munkaerőpiacon keresztül a gazdaság és kultúra egészére,
  • valamint a technológiai szingularitásról és a technológiai kiszolgáltatottságról, amely a mai fiatal generációk jelenét és jövőjét alapjaiban meghatározzák.

Fontos, hogy nem fogjuk démonizálni ezeket a témákat és eszközöket, hanem bemutatjuk a velük kapcsolatos tényeket, az azokból fakadó egyéni és közösségi következményeket, a veszélyeket és a bennük rejlő lehetőségeket. A modul során keresztény értékrendű válaszokat és megoldási utakat javaslunk, valamint ezekre épülő konkrét szolgálati és missziós lehetőségeket mutatunk be.

01. Az alfa generáció – néhány fontos gondolat a legkisebbek szüleihez (37:18)
02. A szavak jelentősége – a lineáris és a fragmentált információfeldolgozás, az olvasás és a kontextus jelentősége (36:16)
03. Multitasking és a kitartó figyelem: egyszerre minden mégsem megy (11:06)
04. Hogyan szerettessük meg az olvasást? Konkrét javaslatok az eddigiekkel kapcsolatban (13:04)
05. A kreativitás és problémamegoldás zsákutcája (26:28)
06. Játékfüggő generáció: a számítógépes játékok hatásai és a játékosítás (gamifikáció) (43:14)
07. Néhány gondolat és javaslat az online pornóval kapcsolatban (18:38)
08. A közösségi média és a nárcizmus-járvány (12:32)
09. Vágyak és szükségek – hogyan motiváljuk a mai fiatalokat? (21:16)
10. A kitolódott felnőttéválás: a Pán Péter szindróma és a hunédzserek (13:58)

Generációs paradigmaváltások a gyülekezeti életben és misszióban

A gyülekezeti élet és missziómunka tizenöt dimenziójában, és a hozzájuk kapcsolódó minőségi jellemzőjében vesszük át azokat a paradigmaváltásokat, amelyeket az egyháznak a 21. századba lépve mindenképpen újra kellene gondolnia, egyrészt visszatérve a bibliai gyökerek és alapelvek működtetéséhez, másrészt megismerve és áthatva az új évezred technológiai, társadalmi, kulturális és szellemi változásaitól és folyamataitól. Amit bemutatunk, azok paradigmák, a hozzájuk tartozó teológiai tartalmat, az egyéni és gyülekezeti utakat és megvalósításokat minden közösségnek saját magának kell felismernie, kidolgoznia és testre szabnia – mi ebben is próbálunk segíteni ötletek, minták, lehetőségek bemutatásával. Az egyes szempontok vizsgálatánál külön kitérünk arra is, hogy a különböző generációk a maguk generációs sajátosságaival hogyan értik és élik át azokat, és hogyan lehet őket egymással együttműködő, egymást kiegészítő módon aktivizálni őket. Néhány ilyen paradigmaváltás példaképp a képzésen tárgyalt tizenötből:

  • A sátán, a bűn és világ ellen megfogalmazott szembehelyezkedés és negatív önkép helyett egy kifejezetten tartalmas és inspiráló, pozitív keresztény és gyülekezeti identitás
  • A teológiai elméletek és az elérhetetlen keresztény ideálok helyett egy megvalósítható, a mindennapokban értelmezhető és számonkérhető, konkrétumokat tartalmazó krisztusi ellenkultúra és életstílus felépítése
  • Egyoldalú információátadás helyett inspiráló légkörű alkalmak és közösség, amelyben az életváltozások és a lelki növekedés kézzelfogható
  • Kitörés a saját keresztény szubkultúránkból, és a bennünket körbevevő kultúra megszentelése és megtermékenyítése az evangélium által

01. Bevezetés – a nagy misszióparancs függő szerkezete (11:01)
02. Felismerhető identitás (12:48)
03. Nagylelkűség (9:48)
04. Szenvedély (9:20)
05. A követhető, az “elég jó” kereszténység (14:14)
06. Aktuális és kompetens kereszténység (9:22)
07. Hozzáértés és professzionalizmus (14:46)
08. Hatékonyság és specializáció (14:30)
09. Elkötelezettség (8:33)
10. Keresztény életpályamodell – a folyamatos fejlődést biztosító gyülekezet (15:57)
11. Természetfeletti kereszténység (7:53)
12. Keresztény szubkultúra helyett a kultúra megszentelése és megtermékenyítése (11:57)
13. Szükségbetöltés és evangéliumhirdetés (11:18)
14. A férfiak visszahódítása az egyházba (11:52)
15. Egység és koinónia (10:41)
16. A megsokszorozódó gyülekezet (8:47)

KIKNEK SZÓL A KÉPZÉSI ANYAG?

  • lelkészeknek és papoknak, gyülekezet munkásoknak és szolgálóknak
  • ifjúsági vezetőknek és elsősorban fiatalokkal foglalkozóknak
  • keresztény óvodák és iskolák vezetőinek és pedagógusainak
  • olyan keresztény szervezetek munkatársainak, akik emberek között végeznek segítő, támogató, oktatási feladatokat
  • szülőknek és szülői közösségek vezetőinek

A képzés teológiailag és felekezetileg semleges – lásd alább!

MIRE SZÁMÍTHATSZ A KÉPZÉSI NAP STÍLUSÁVAL KAPCSOLATBAN?

  • Nem akadémiai stílusú száraz előadások lesznek, hanem laza, oldott légkörű közösség, amelyben lehet kérdezni, vitatkozni, kiegészíteni az elhangzottakat, és lesznek interaktív részek is.
  • Nem “kegyes” általánosságokról és vallásos közhelyekről lesz szó, hanem egy nagyon tömény, rengeteg információt és gyakorlati alkalmazhatóságot tartalmazó képzési nap vár ránk. Kifejezetten sok kutatás, adat és konkrét példa fog elhangozni, de ezek sem unalmas és érthetetlen szaknyelven előadott száraz elemek lesznek, hanem kifejezetten érdekes, informatív, időnként döbbenetes vagy sokkoló tények, és nagyon is húsbavágó módon, a mindannyiunk által átélt tapasztalatok kevésbé ismert hátterét fogják bemutatni.
  • Nem fogunk teologizálni, főleg nem dogmatizálni, nem lesz szó felekezeti különbségekről vagy tanokról, ehelyett egy olyan átfogó és teológiailag semleges keresztény szempontrendszert szeretnénk használni, amelyet minden felekezetben és helyi gyülekezetben lehet értelmezni és meg lehet valósítani. Nagyon sok konkrét példát és jó gyakorlatot fogunk bemutatni, de azokat minden közösségnek a saját képére kell szabnia, ha használni akarja.
  • Nem (csupán) elméleti tudást szeretnénk átadni, hanem elsősorban inspirálni akarjuk a résztvevőket, hogy a képzési napon elhangzottak alapján, a megismert rengeteg példát és gyakorlati alkalmazást felhasználva átértékeljék, megújítsák és hatékonyabbá tegyék mindazt, amit és ahogy eddig tettek, legyen szó a saját személyes vagy családi életükről, a szolgálatukról vagy a missziómunkájukról.

A KÉPZÉS TEOLÓGIAI TARTALMA

A képzés nem tartalmaz dogmatikai jellegű elemeket, kifejezetten törekszik a teológiai és felekezeti semlegességre – nem csak a felekezetközi jelleg megőrzése végett, sokkal inkább a téma jellege miatt.

Az egyes modulok a GEN21 Program által is feldolgozott témákat mutatják be, amelyek elsősorban szociológiai, pszichológiai, szociálpszichológiai, pedagógiai kutatásokra és adatokra épülnek, és az ezekből fakadó személyiségfejlődéssel, életvitellel kapcsolatos, valamint közösség- és társadalomformáló következményeket, kihívásokat és megoldási utakat mutatják be. Természetesen mindezt a keresztény szolgálat és misszió szemüvegén keresztül, de dogmatikai, kegyességi irányoktól függetlenül, inkább javaslatokat adva és irányokat mutatva a felvetett problémákra adható keresztény és egyházi válaszokkal kapcsolatban.

Amikor a gyülekezeti élet és a misszió kihívásait vesszük számba a 21. század társadalmi és kulturális változásai között, arra próbálunk megoldási utakat felmutatni és javasolni, hogy az egyház miként tud kereteiben és tartalmában, az üzeneteiben és programjaiban korszerű, hiteles, inspiráló, aktuális, érdekes és hatékony módon szolgálni. Azonban a képzés során az ilyen témáknak sem teológiai fókusza van, hanem arról a hozzáállásról, szemléletről, viszonyrendszerről és alkalmazható szakértelemről lesz szó, amelyet minden felekezet, szervezet, helyi gyülekezet vagy közösség megtölthet a saját teológiai tartalmával.

A KÉPZÉSI ANYAG DÍJA

Az online anyaghoz való hozzáférés díja: 9.900 Ft

A képzési anyag díját jelenleg csak banki átutalással lehet teljesíteni, amelyhez a megrendelést követően számlát küldünk.

A befizetéstől számított 48 órán belül megküldjük a belépési adatokat a képzés online felületéhez.

A képzési anyag részét képező prezentációkat saját gyülekezeti munkájukban és szolgálatukban mindenki felhasználhatja, de az interneten más felületre feltölteni tilos.

PÉNZVISSZAFIZETÉSI GARANCIA:
Amennyiben a képzési anyagunk bármilyen szempontból nem felelne meg az elvárásainak, és ezt 7 napon belül jelzi nekünk, a befizetett képzési díjat visszautaljuk.

BEMUTATKOZÁS

Szűcs Sándor vagyok, a GEN21 Program létrehozója. Jelenleg társasjátéktervező és kiadó vagyok, és generáció- illetve ifjúságkutatással foglalkozom, ilyen témájú előadásokat és képzéseket tartok gyülekezetekben és iskolákban felekezetektől függetlenül, elsősorban lelkészeknek, intézményvezetőknek és pedagógusoknak, de voltam meghívott előadója a Veszprémi Egyetemnek, a MEKDSZ vagy az Ifjúságépítők konferenciáinak. Tanultam teológiát, dolgoztam gyülekezetben és ifjúsági missziótársaságnál, részt vettem bibliafordításban és bibliai lexikon elkészítésében, voltam újságíró és egy évtizeden keresztül vezettem az APCSEL29 szolgálatát, tanítottam bibliaiskolákban több országban is. Jelenleg Keszthelyen élek, és egy nagyon lelkes kicsi házicsoport a lelki otthonom, ahonnan talán egy gyülekezetplántálás is kinőhet idővel. Nem vagyok tökéletes és nem biztos, hogy mindent helyesen látok, de szenvedélyem a kultúraközeli missziómunka építése és támogatása.

ONLINE KÉPZÉSI ANYAG

A KÉPZÉSI ANYAG TARTALMA:

  • közel 12 órányi hanganyag 40 témában
  • az egyik tavaszi képzési napon készült 3 órányi videófelvétel
  • a három előadáshoz használt PowerPoint prezentáció szerkeszthető formában – több mint 300 dia, amivel a saját gyülekezetben és szolgálatban tovább lehet tanítani ezt az anyagot

A képzési anyag a GEN21 zárt oldalán található, amit az általunk küldött belépési adatokkal lehet elérni. A  linket és a belépési adatokat a befizetést követően 48 órán belül küldjük.

MEGRENDELÉS







    GYÜLEKEZETI IGÉNYJELZÉS

    Amennyiben szeretnéd meghívni a képzést gyülekezetedbe, egyházi konferenciára, lelkészi munkaközösségbe vagy bármilyen más alkalomra, kérjük töltsd ki az igényjelző űrlapunkat! A lehető legrövidebb időn belül felvesszük veled a  kapcsolatot! Köszönjük.






      A meghívás célja:
      Gyülekezeti alkalomEgyházi konferencia, tábor, továbbképzésLelkészi munkaközösségi alkalomEgyéb - kérjük a megjegyzésben leírni

      MODULOK

      A generációk önismeretén és együttműködésén alapuló közösségekA mai fiatal generációk megértése és elérése az evangéliummalGenerációs paradigmaváltások a gyülekezeti életben és misszióbanA szülőakadémia bemutatása


      Lehetséges dátumok - kérjük legalább két dátum megadását!




      Saját forrásbólPályázat keretében