GEN21 SZÜLŐAKADÉMIA
- Négy alkalomból álló előadás-sorozat általános- és középiskolás gyermekek és tinik szüleinek
- A program jellemzően 4 héten át, heti egyszer másfél órás formátumban működik, de a Szülőakadémiát tartó intézmény / szakember ettől eltérő keretben is szervezheti a programot, és tartható akár intenzív “szülői napok” keretében is
- A Szülőakadémia célja, hogy a hallottakat a szülők otthon a családjukkal, gyermekeikkel is átbeszélgessék, és ehhez minden résztvevő szülő kidolgozott jegyzetet és beszélgetés-vázlatot kap minden témához
- Tabuk nélkül, őszintén és lényegre törően, tényekkel, kutatásokkal és adatokkal alátámasztva – mégis hétköznapi nyelven és példákkal, gyakorlatiasan és megoldáscentrikusan
- A sorozat egyszerre lesz meglepő, megdöbbentő, provokatív, szemléletformáló és inspiráló élmény
TEMATIKA
ELSŐ ALKALOM:
ÜTKÖZÉSI ZÓNÁK – GENERÁCIÓS FRONTVONALAK A CSALÁDBAN ÉS AZ ISKOLÁBAN
A bevezető alkalmon megismerjük az együtt élő generációk jellemzőit és sajátosságait, erősségeiket és hiányosságaikat, az életüket meghatározó legfontosabb körülményeket, a szokásaikat, értékeiket és gondolkodásmódjukat. Rengeteg konkrét és hétköznapi területen hasonlítjuk össze a mai családokban jelen lévő öt generációt, szembesítve őket azzal, ami rájuk jellemző, és megmutatva nekik azt, hogyan élik meg ugyanazokat a dolgokat a náluk fiatalabbak vagy idősebbek – például az információfeldolgozási működésük, párkapcsolataik, a pénzhez való viszonyuk, médiafogyasztási szokásaik, a munkához való hozzáállásuk terén, vagy hogy miként lehet az érdeklődésüket felkelteni, motiválni vagy tanítani az egyes generációk tagjait. Nagyon jó látni ezeken az alkalmakon, ahogy a résztvevők bólogatva-nevetve percenként magukra ismernek a generációs jellemzők elemzése közben, és ugyanezt látják a többieken is – mert így végre elkezdhetik megismerni és megérteni egymást.
Ezen az első alkalomon kiemelt figyelmet szentelünk az Alfa és Z generáció, vagyis a 25 év alattiak generációs jellemzőire, és a többi generációt a velük való összefüggéseikben mutatjuk be, hogy a szülők minél jobban megérthessék a gyermekeik generációs “működését”.
MÁSODIK ALKALOM:
KELLENEK-E MÉG A KÖNYVEK – AVAGY HOGYAN BEFOLYÁSOLJA A KÉPERNYŐ A SZÖVEGÉRTÉST ÉS AZ ÉLETMINŐSÉGET?
Hogyan változott meg a 30 alatti generációk információfeldolgozása, agyműködése attól, hogy a nyomtatott könyvek és újságok helyét átvették a posztok és a youtube videók, és az analóg tevékenységeket felváltották a digitális és virtuális tevékenységek az életük minden területén? Hogyan befolyásolja a személyiségük fejlődését az, hogy három éves korukra szinte mindannyian digitális eszközhasználókká és valamilyen mértékben szinte mindannyian képernyőfüggővé válnak? Helyettesíti-e az e-book és az internet a fizikai könyvek elmélyült olvasását? Mi az összefüggés az olvasási szokások, a Google, az intelligenciahányados és az életminőség között? Hogyan lesz kreatív egy fantázia nélküli generáció – egy kreativitásra épülő munkaerőpiacon és információs társadalomban? Mennyire hasznos képesség a multitasking, avagy mennyi időt takarítunk meg azzal, ha megtanultunk több dologgal foglalkozni egyszerre?
A visszajelzések alapján ez a sorozat legdöbbenetesebb témája.
HARMADIK ALKALOM:
AZ OKOSTELEFON ÉS A VIDEÓJÁTÉKOK HATÁSA A GYERMEKEINK ÉLETÉRE
Ennek az alkalomnak két témája van: a közösségi média által gerjesztett nárcizmus-járvány, és a játékfüggőség.
Hogyan formálja az önképet és az érzelmi intelligenciát a digitalizáció és elsősorban a közösségi média – különösen túl fiatalon, amikor még nem alakul ki a kritikai gondolkodás? Mit jelent a nárcizmus, és milyen társadalmi következményekkel járhat, ha egy egész generációra jellemző. Mit tesz az agyunkkal, a jellemünkkel és az értékrendünkkel a filmekből, sorozatokból, videójátékokból vagy híradókból ránk ömlő fake news, erőszak és énkultusz – és milyen hatása van ennek a mindennapi kommunikációra, a párkapcsolatokra vagy a társadalmi együttélésre?
A mai fiatalok nagy része a 21. születésnapjára 20.000 órányi virtuális játékon van túl. Ez megfelel hat egyetemi alapképzésnek, vagy a 6 éves kortól érettségiig iskolapadban töltött idő másfélszeresének. Milyen elváltozásokat okoz a fejlődő szervezetben, az agyműködésben és a személyiségben a túlzásba vitt online játék, milyen tünetei és következményei vannak a játékfüggőségnek? Döbbenetes statisztikák és kutatási eredmények és társadalmi változások keretezik a téma feldolgozását. De látni fogjuk azt is, mi az “analóg” játékélmények és a kognitív tevékenységek (elfelejtésének) jelentősége, mit fejlesztenek a játékok a személyiségünkben, hogyan határozza meg a 21. század mindennapjait a játékosítás, és hogyan lehetne játszva hatékonyabbá és örömtelibbé tenni az oktatást vagy a munkavégzést.
NEGYEDIK ALKALOM:
DIGITÁLIS DETOXIKÁLÁS – AZ EGÉSZSÉGES EGYENSÚLY KIALAKÍTÁSA AZ ONLINE ÉS AZ OFFLINE KÖZÖTT
Egyéni, otthon vagy az iskolában alkalmazható konkrét módszereket, technikákat és eszközöket fogunk bemutatni a képernyőfüggőség és a technológiai kiszolgáltatottság feloldására és a digitális demencia, vagyis a technológiai eszközök által generált agyműködési- és egészségügyi problémák valamint képességzavarok ellensúlyozására és javítására.
Gyakorlati dolgokról lesz szó: mennyit és hogyan telefonozzon vagy gépezzen a gyerek, hogyan használhatja hasznosan a technológiát, milyen alternatívákat mutathatunk neki az offline térben, hogyan használhatja az online eszközöket az offline világba való visszatéréshez, hogyan válhatunk tekintéllyé vagy követendő példaként számukra, hogyan kommunikáljunk velük úgy, hogy meghalljanak minket és megérthessük egymást, hogyan vegyük észre a problémáikat és hogyan segíthetünk nekik, és talán ami a legfontosabb, hogyan legyünk jó fej szülőként, tanárként, segítőként részei a gyermekeink életének úgy, hogy büszkék lehessenek ránk, sőt, szeressenek velünk lenni? Egyre jobban növekszik az igény nem csak a szülők vagy a pedagógusok, de az érintett fiatal generációk tagjai részéről is a technológia-tudatosabb életmódra – ebben szeretnénk segítséget nyújtani ezen az alkalmon.
Vezetnünk és tanítanunk kell a fiatalabb generációkat, az iskolában éppúgy, mint a családban. Azonban a mai fiatalok már nem a hagyományos módon tanulnak és követik az idősebbeket, nem adják meg automatikusan a tiszteletet, a tekintélyt ki kell érdemelnünk. Ők úgy nevezik azokat, akikre figyelnek: influencerek. A történelem során még soha nem volt olyan generáció, amelyet a saját kortársai határoznak meg – a mai Alfa- és Z generáció ilyen, és ezt rengeteg adattal, kutatással és példával fogjuk bemutatni és bizonyítani ezen az alkalmon. Ezen nem azért kell változtatnunk, mert ez sérti az idősebbek önérzetét, hanem hogy legyen lehetőségünk átadni mindazt az élettapasztalatot és bölcsességet, amire nekik szükségük van. Meg kell tanulnunk inspirálni, motiválni, vezetni a gyermekeinket – ebben is szeretnénk iránymutatást adni a szülőknek.